Ajánlás és interjúk


AJÁNLÁS

A koldus szépsége című verseskötethez

Megdöbbentő a költő stílusának könnyedsége, témaválasztása, valamint tartalomtömörítő ereje. Csak egy zseniális elme képes  ilyen stílusban így írni, mint ő.
Szalajdi Péter

Bárcsak tudnám, mit mondanának egyes feldicsőített költők erről a kötetről! Valószínűleg szégyellnék magukat, hogy nekik ilyen zseniális művek megalkotása nem jutott az eszükbe.
Kis A.

Ki nem mondottan, de valószínűleg magyarországi témák is helyet kaptak ebben a kötetben. Miért is ne legyen szerény az, akinek a nevét gondosan elhallgatják a sajtóban?
Magyar Márk

Botrány, hogy csak most kaphatjuk kézhez ezeket a műveket. Meddig várna még a cenzúra a magyar kultúra megcsonkításával ebben az évszázadban? Tényleg egy ilyen világban kell nekünk élnünk?
Hősi Győző

A téma vagy a helyszín lehet hogy magyar, azonban egy francia költői hasonlat végigvonul az egyik versén és ez az, ami oly tökéletessé teszi a verset.
Francia Ferenc

Egy ilyen elmebeli díszítmények és érdekek kiválogatásával előadott álláspontot az ösztön szintjén ajándékcsomagba helyezni nem kis leleményről tesz tanúbizonyságot. Bárcsak én is így látnék mindent előre! Az őszinteségét mindenképpen el kell ismernem és meg is köszönöm.
Sörös Boris

Az ösztön, amennyiben az elmét hatalma alatt tartja, nem csak alárendeltje lehet az utóbbinak, hanem a maga vakságával és befolyásolhatóságával irányíthatja is azt. Ez nem abszurdum és ez itt ebben a kötetben is így van megfogalmazva. Ész és szerelem nem egymást kizáró fogalmak a gondolkodás síkján. Ebben rejlik a tartalom bonyolultsága.
Filó Endre

A bonyolultság helyett én inkább egy statisztikailag törvényszerűen létező nagyvárosi képzeletvilágról beszélnék, amelyet a költő választott a témája kifejtéséhez s amelynek akaratlanul is tárgyává válhat egy nő a saját jövője tervezésekor. Én ezzel a véleménnyel jegyzem el magam, amikor választok a saját akaratomból. Mindemellett a kötetben két külön vélemény is van ugyanarról a témáról és ez valóban igazi értéket ad a költeménynek.
Piros Blanka

Bódít ebben a kötetben, mint egy másik költő a verseivel, de nem francia stílusban, hanem a bódulat formáját elvi kérdéssé téve megosztja az értelem átadhatóságát a hívei és az ellenfelei között szintúgy, mint megint egy másik költő feltéve, ha az az álláspont valóban az övé, amit itt a verseiben választott képviselni.
Mákos Menyhért

Az őszinteséget egy művésznek nehéz túlélni egy olyan társadalomban, ahol hallgatni és tétlenkedni jobb, mint társadalomrajzot készíteni a saját kora kulturája betegségének tüneteiről vagy annak látszatkezeléséről, amelynek prédikálása természetesen közpénzekből finanszírozva képzelhető el a legkönnyebben.
Budai Hajnalka

Nem értem, miért nem a rímkészletről beszélnek a költővel kapcsolatban. Csupán ez is megér egy misét. Az általa használt rímek nem elfedik, hanem felöltöztetik a tartalmat. A rímjei valóságos paradicsomot hoztak a magyar költészetbe.
Tollas Ádám
 
A Paradicsomról szólva a költőt az ideológia költészetből való kiűzetésének megszállottjaként is tekinthetjük.
Szép Éva

A formai szépség mellett a nyugati kultúra hatásait tartalmi szempontból vizsgálva a költészetében és elsődlegesen csupán a tartalmi válogatást tekintve nem túl elrugaszkodott ötletnek számítana a verseskötet címének a Bates Motel-t ajánlani. Ezzel a felfogással mindenképpen sokat segíthetnénk végre hidat verni a nyugati és a magyar kultúra közé.
Normai Béci

A költő ebben a kötetében egy meg nem született nemzedék költészetét írta meg elkerülhetetlenül annak minden félreértésével együtt,  – azonban anélkül, hogy a kitüntetettek színvonalára süllyedne, – s így emelte szellemi magasságba mondandóját klasszikussá vált formában kifejezve azt.
Kállai Áron

A Maritza című verseskötethez

Az első szerelem könnyeivel van átitatva az egész kötet. Már régen vágytam egy ilyen kötetre. Örülök, hogy most végre itt van a kezemben.
Kis Marica

A természet és a barátság a távolság ellenére is az, ami minden szerető lényt összeköt függetlenül attól, hogy hol éljük éppen az életünket.
Madaras  L.

Bámulatos, hogy mennyire igazi devoni hangulatot áraszt a költeménye. Nagyon valósághű mind a tájleírás, mind a hangulat leírása, amely elfogja az embert az őszi tengerparti környezetben.
Hajós Emese

A természeti képek, az emberi érzések és változásuk páratlan kifejezőerővel kapcsolódnak egymáshoz a költői leírásuk során az egyik modern kori témát feldolgozó versében és ez az, amely valóban jelentős kortárs költővé teszi a szerzőt.
Szigeti Hajnalka

Nagy kérdést vet fel az egyik verse a múltról és a jövőről, amelyre a válasz megadása talán a legnehezebb az életben.
Bálint Ibolya

Ritmus, mozgás és rím egy lány számára a felnőtté válás érzésének kifejezőeszköztára is lehet egy dalban, amelyet a mű tartalmilag és zeneileg is hűen visszaad a bravúrosan megválasztott rímkészletre támaszkodva.
Szeles Alíz

Térben és időben körforgás az univerzumban, a mennyben és az életben hajt tovább minden embert a szívében.
Forgó Franciska

Valóságos paradicsomot hozott  a rímjeivel és a témaválasztásával a magyar költészetbe. Sok sikert kívánok neki is.
Tollas Ádám

Szerelem feltételes módban és ennek az örökkévalóságig kínzó érzését lelket tépően fejezi ki a szerelmes versében.
Vadász Diána

A kimondani és mégsem lenni képes megtenni egyszerre kérdése nagyon szépen meg van fogalmazva, ráadásul a dallam is ugyanezt sugallja.
Nagy Bulcsú

A Magyar nyáj 2006 című verseskötethez

Az élet útján járva soha sem tudhatjuk, hova visz az út előttünk, amelyen haladunk tovább.
Bohém Jancsi

A nép egész testében átérzi ennek a versnek a valós tartalmát, legyen az fiatal vagy idős, férfi vagy nő.
Bárány Boldizsár

Szemlélet kérdése, hogyan tekintünk végig egy vers tartalmán. Aki ebben hisz, az bármiben hihet.
Farkas Péter

Jaj a legyőzötteknek ebben az országban! Ez a mi hitvallásunk és ezért vagyunk ott, ahol vagyunk.
Hazai Győző

Pusztán jogi szemszögből nézve ragályos lehet, ami egy demokráciában történik.
Bíró Ignác

Az éjszakai élet mámor-homályában elveszni képes ember szavával szólva nagyon is mámor-realista képet fest a költő arról a világról, amely az éj leple alatt játszódik a Piccadilly-n.
Pikáns Lili

Holdkórosok a hatalom csúcsán. Hát nekik ez valóban olyan, mint egy álom.
Holdas Áron

A jogi megfogalmazások helyett tényekre és statisztikai adatokra támaszkodva a költő stílusában valósághűbb képet lehet festeni Magyarországról egy évtized elteltével.
Virág Emese

A felhők mögé mindig odaképzeljük a szabadságot, ezért élhetünk ebben az árnyékvilágban tovább még egy új napot, amíg fel nem süt számunkra is a nap.
Fellegi Ádám

Megfájdul az ember feje, amikor a verset olvasva az ember elgondolkodik, kik és hogyan uralják ezt az országot mások nevében cselekedve.
Nyájas Péter

A törvény betartása a legfontosabb a részrehajlók demokráciájában s ennek alapvető feltétele a büntethetetlenségük biztosítása. E megvalósításának a szükségessége világos kell, hogy legyen mindenki számára.
Vak Pál

A modern kori koldus filozófiája van páratlan módon megírva ebben a versben. Legyünk büszkék erre az irodalmi alkotásra!
Filó  Endre

A szabadsághoz vezető utat holttestek szegélyzik. Ez a mondandója a versnek a ma élők számára a szabadságharc mártírjairól.
Koszorús Krisztián  

Egy üstökös tehetségű ember szeme előtt hirtelen megjelenő filozófiai gondolatait rendkívül könnyed módon és tömörítve foglalja össze a versében a költő az említett sorssal hasonlóságot mutatva a magyar irodalom történetének egy másik alakjával.
Sirály Iván

Egy hervadt virágszál sajnos csak egy napig élhet szerelem nélkül.
Szép Virág

Bennünk van minden, ami a pokolba vezet minket. Ne másban keressük azt!
Ördög Róbert

Az álom és az ébredés számomra is olyan, mint ahogyan ez a vers leírja, ha távoli gondolatok járják át az álmaimat kora reggel.
Parti Hajnalka

A fény és a szürkeség átmenetét, az álom és a valóság közötti érzést adja vissza a költő a versében nagyon is egyedi módon egy festő ecsetjével kifejezve a kettősséget.
Nagy Álmos

INTERJÚK    
   
Elvira Blomé(E.B.) interjúja Ferenc G. Kocsis(F.G.K.) költővel A koldus szépsége című verseskötetének (eKönyvének) megjelenése előtt 2014 júniusában.

E.B.: Kezdjük a kezdetekkel. Mikortól számítva tartja magát költőnek?
F.G.K.: Még középiskolás koromban írtam az első versem, amelyet mások is eredetinek és említésre méltónak tartottak összehasonlítva más költők hasonló korban írt verseivel.
E.B.: Volt ennek valamilyen hatása a későbbiekre nézve?
F.G.K.: A vers stílusa mindenképpen magán viseli azt a védjegyet, jellegzetességet, amit később is sokat alkalmaztam és alkalmazok a versírás, fordítás vagy témaválasztás során.
E.B.: Volt amiben mégis változtatott az első verseihez képest?
F.G.K.: A későbbiek során alig írtam szonettet valószínűleg a sorhosszúság miatt. Több zeneiséget találtam a kevesebb szótagszámú sorok alkalmazásával.
E.B.: Kivétel nélkül?
F.G.K.: Mondhatnám, inkább többnyire.
E.B.: Ez előnyt jelent vagy korlátot?
F.G.K.: Előnyt abban az értelemben, hogy könnyebben megjegyezhetővé, népszerűbbé válik a vers, mert dallamosabb, de hátrányt is jelent, mert sokszor nem választok hosszú sorokat tartalmazó verseket fordítás céljára.
E.B.: Melyek a tipikus témák a verseiben?
F.G.K.: A természet, a mozgás, a tenger, az idő, a változás, az egyén  érzésvilága, küzdelme vagy a társadalomhoz való viszonya.
E.B.: Sok barát veszi körül?
F.G.K.: Szakmai tekintetben nem vagyok egyedül és nem is éreztem magam egyedül a stílusommal a francia vagy az angol irodalmat tekintve. Az idő fogja eldönteni, hogy hány követőm lesz a magyar irodalomban.
E.B.: Mely költőktől fordít?
F.G.K.: Erre csak a megjelenés után adhatok választ.
E.B.: A skála a klasszikustól a könnyű műfajig terjed. Nem túl széles ez?
F.G.K.: Bizonyos időszakokban írtam ebben vagy abban a műfajban, de soha nem bántam meg. Egy-két műnél mindig többet akartam írni egy stílusban, ha már felkaroltam egy másik nyelvben jól ismert stílust.
E.B.: Sok verset ír évente?
F.G.K.: Nincs mennyiség iránti kívánalom bennem, a minőség igénye az, ami engem versírásra késztet. Mindig azt gondolom, hogy jobb minőséget tudok létrehozni, mint mások és így egy más világban tudok élni és más gondolkodású emberek között, ha olvassák a verseimet.
E.B.: Minek köszönhető a témáinak sokrétűsége és a téma kiválasztásának eredetisége?
F.G.K.: Több nyelv forrásából merítek és ez egy nagyobb világot, több lehetőséget tár fel előttem. Hasonlóan a nyelvek zeneiségét is felhasználhatom forrásként.
E.B.: Optimista vagy kishitű?
F.G.K.: Magyar értelemben inkább realista és álmodozó francia értelemben.
E.B.: Az álom tipikus francia téma. Miért választotta ezt oly sok versében?
F.G.K.: Az álom szintén én vagyok minden reggel, míg nappal a realizmus veszi át az értelmet a verseimben. Ez a kettő jól megfér egymás mellett az életemben.
E.B.: Sok utazással járt az élete. Mit jelentett ez a verseire nézve?
F.G.K.: A távolság közel hoz és elszakít másoktól örömteli s fájdalmas módon. Ilyen összetett érzésvilágot ábrázolni nem túl távoli nekem.
E.B.: Egyedül van a természetben?
F.G.K.: Inkább otthon vagyok, vagy leginkább ezt szeretném.
E.B.: A rímjei néhol a lehetetlent próbálják megcáfolni. Minek a hatása ez?
F.G.K.: Minden bizonnyal francia hatás. A rímek megválasztása a tartalmi összetartozás kifejezésének eszköze is. Kivitelezni nehezebbnek tűnik a magyar nyelvben, de hatásos.
E.B.: Mi az, amit eredménynek tekint a verseiben a magyar költészetben a XXI. században?
F.G.K.: A témaválasztás mellett a dallam szerepének, a zeneiségnek a növelése, rövidebb verssorok megjelenése és a rímek összetettebb módon való alkalmazása.

Elvira Blomé(E.B.) interjúja Ferenc G. Kocsis(F.G.K) költővel egy évvel A koldus szépsége című verseskötetének (eKönyvének) megjelenése után 2015 júliusában.

E.B.: Először is milyen fogadtatásra számított a verseskötetével?
F.G.K.: Az  FGK Publisher honlapján megjelent ajánlásokat tekintve a legkülönbözőbb fogadtatásra számítottam, kinek-kinek az érdeke szerinti véleményét vártam ajánlásként vagy kritikaként megjelenni.
E.B.: Számított ennyi véleményre, kritikára a verseskötetével kapcsolatban?
F.G.K.: Igen. Ez az élet velejárója számomra is és másoknak is. Egyébiránt jobb, ha az emberek beszélnek róla, mint ha nem.
E.B.: Nehéz volt a címválasztás?
F.G.K.: Eredetileg a Szögedi boszorkányok címet kívántam a kötetnek adni, azonban néhány vers egyes részeinek apró változtatása után egy általánosabb érvényű cím mellett döntöttem.
E.B.: Mi lett az előnye a választott címnek?
F.G.K.: Sokkal inkább kozmopolita szemléletet ad a jelenlegi cím a kötetnek.
E.B.: Rejt ez magában valami elvi vagy gyakorlati megfontolást?
F.G.K.: Alapvetően az az álláspontom, hogy egy témáról több átfogó és kellően kidolgozott vélemény is legyen jelen a magyar irodalomban és ez legyen követelmény is és ne csak a tetszik, nem tetszik kategóriába tartozzon, mert ilyen módon lehet önállóan gondolkodni tudó emberek között élni, akik megtanulnak választani több különböző vélemény közül és több különböző véleménnyel együtt élni.
E.B.: A stílus talán más személyiségéhez jobban illene, mint az Önéhez. Nem zavarta ez a versírás során?
F.G.K.: Sokat fordítottam több nyelvből is és így egyáltalán nem szokatlan számomra mások stílusában vagy a sajátomtól teljesen eltérő stílusban is verset írni. Egyébiránt egy adott dallamra több teljesen különböző tartalmú dalszöveget is lehetséges írni és ez így történt azokkal az ebben a kötetben megjelent versekkel is, amelyeket kifejezetten egy dallamra írtam. 
E.B.: Jelent-e előrelépést egy ilyen összefoglaló verseskötet a kortárs magyar költészetben a XXI. században?
F.G.K.: Véleményem szerint egy ilyen összefoglaló verseskötetnek már sokkal korábban meg kellett volna jelennie. Ennek elmaradásának az oka minden bizonnyal a cenzúra mellett a tartalmilag középszerű művek, a középszerű alkotók színvonalának és a kritikától mentes világban való élés társadalmi méretű elfogadása lehetett hosszú évtizedeken keresztül. Az előrelépést éppen egy ilyen, a kötetben kifejtett gondolkodásmód vagy lélekelemzés ismertté és könnyen érthetővé válása jelenti majd a magyar anyanyelvűek számára ebben az évszázadban. Mellesleg mindez az angolszász kultúrában már régóta létezik annak minden oldalával.


©Ferenc G. Kocsis

Ferenc G. Kocsis(F.G.K.) interjúja Elvira Blomé(E.B.) költőnővel 2015 novemberében A Maritza című kötetének (eKönyvének) megjelenésekor, amely az FGK Publisher gondozásában jelent meg.
F.G.K.: Hogyan jellemezné a kötetet röviden?
E.B.: Talán inkább régen vártnak mondhatnám.
F.G.K.: Mennyire lehet ismerős sokaknak ez a tartalom, amelyet a versekben, dalszövegekben feldolgoz?
E.B.: Zeneileg valóban ismerős lehet sokaknak, tartalmilag a dalszövegfordítása viszont valószínűleg kevésbé ismert.
F.G.K.: Melyek a legkedveltebb témái ebben a kötetben?
E.B.: A természet, a szerelem, az elválás mind olyan érzések, amelyek sok embernek az érzéseiben, gondolatvilágában meghatározó szerepet kapnak s amelyeket mindig magáénak tekint mindenki, legyen az jó vagy rossz egy adott időben.
F.G.K.: A személyes érzéseinek mennyire tükre ez a kötet?   
E.B.: A hozzám közel álló tartalmú dalok közül válogattam ennek a kötetnek az összeállításkor és zeneileg is ez játszott szerepet a választás és az összeállítás során.
F.G.K.: Csak mások műveinek fordítására vállalkozott?   
E.B.: Nem, de ez nem is volt célom, hanem egyrészt a saját gyerekkori érzéseim, másrészt mások zenei kifejezőereje is tükröződik ebben a kötetben, ahol az énekesek művészi teljesítményére gondolok elsősorban.
F.G.K.: A saját életéből került-e valami a kötet tartalmába?
E.B.: Bizonyosan van benne jó néhány saját élményem is, ha a sok utazásra, a különböző országokban való életre és különböző emberek megismerésére gondolok, amely tényezők mindenképpen alakították, befolyásolták az életemet, az érzéseimet és a gondolkodásmódomat. Úgy érzem, a korábbi életemet már nem lehet és nem is érdemes megfordítani, hanem együtt kell élni a személyesen átélt élményekkel, tapasztalatokkal, amelyeknek kifejezésére törekedtem és törekszem is verseim megírásakor.
F.G.K.: Vers és dalszöveg között mi lehet a különbség egy költő számára?  
E.B.: A francia vagy az olasz nyelvben a különbség lényegesen kisebb, mint a magyar nyelvben. Ha a magyar fordításra gondolunk, akkor dalszövegből verset is lehet írni és versből dalszöveget is. Ez egy újabb lehetőséget ad a költőnek, amelyet érdemes megpróbálni és kihasználni.
F.G.K.: Milyen műfajba sorolná a kötetet?
E.B.: Általánosságban változatos tartalmú és műfaj szempontjából is széles skálájú a kötet, amely remélem, az olvasóknak is összetett műként fog hatni az olvasáskor.

©Elvira Blomé

Elvira Blomé(E.B.) interjúja Ferenc G. Kocsis(F.G.K.) költővel 2016 februárjában a Magyar nyáj 2006  című sorrendben második verseskötétének (eKönyvének) megjelenésekor, amely az FGK Publisher gondozásában jelent meg.
E.B.: Először is milyen tartalmi jellegzetességei vannak a kötetben megjelent verseknek?
F.G.K.: Többségük az egyén küzdelméről vagy ember csoportok harcáról szól a társadalomban olykor igen filozófikusan szemlélve a létet konkrét emberi élethelyzetekben, amely reménytelen helyzetekben mutatja meg az igazságérzetével és küzdőképességével rendelkező embert.
E.B.: Mennyire színes ez a kötet a magyar költészetben?
F.G.K.: Színek tekintetében több versben is a kevés különböző szín használata vált meghatározóvá a jellemábrázolásban a költői hatásosság elérése céljából, amely egyben a költői stílust is meghatározza ebben a kötetben. A fentiek mellett több költői szempontból szokatlan téma is megjelenik, amely ezzel kétségkívül új színt hoz a magyar költészetbe és új színt ad a kötetnek is. Zeneiség tekintetében az egyik vers meghökkentően a népdalszövegek stíluselemeire támaszkodva mindenki számára egyszerűen, közérthetően és jól ismert stílusban fejezi ki a tartalmat.
E.B.: Hol játszódnak a versek?
F.G.K: A helyszínek térben és időben nagyon különbözőek. Néhány versben szándékosan vázlatosak maradnak éppen a tartalom kifejezőerejének fokozása céljából. Más versek esetében viszont az egyes helyszínek megnevezései a társadalomrajz részét képezve szolgálnak többletjelentéssel az olvasó számára. A kötet záró versében a költő a természet, idő, időjárás fogalmait felhasználva impresszionista hasonlatokon keresztül páratlanul érdekes  módon ír le egy emberi érzést egy egyszerre több helyszínen az emberi képzeletben lejátszódó versben.
E.B.: Néhány vers, úgy tűnik, időben távolba vagy a történelmi távolba került sajátos módon. Mennyire volt ez szükséges?
F.G.K.: Szükséges vagy lehetséges, ez megválaszolható kérdés számomra vagy olvasók számára. Annyi bizonyos, hogy ezzel egy újabb hasonlatot nyújthat a költő az olvasónak és ezzel is véleményalkotásra késztetheti az olvasót.
E.B.: A választott hasonlatok, allegória és a mozgás szerepének szintje a tartalom kifejezésében szinte rányomja bélyegét több versére is. Miért választotta ezeket az eszközöket a verseiben?
F.G.K.: Általánosan fogalmazva feszült témák, elgondolkodtató, leíró stílusban előadott tartalom jellemzi e kötetet, amelyben egy folyamat, cselekmények, történések  leírásáról van szó és nem pedig az értékelésükről. Az értékelést az olvasónak magának kell elvégeznie. Ebben rejlik a tartalom sokrétűsége és ezzel fejti ki hatását ez az önálló, felnőtt gondolkodású emberek számára készült könyv.
E.B.: A verssorok hosszúsága talán egy kicsit tipikusan és szembetűnően rövidebb a szokásosnál, a hat- vagy hétszótagos sorok megjelenésére gondolok. Nagyon könnyednek látszanak a számomra.
F.G.K.: Ez egyrészt lehet fordítási követelmény is egy versfordításnál, másrészt viszont lehet egyszerűen az is, aminek látszik. Ezen formai vagy zenei értelemben vett könnyedség a stílus kifejezésének alkalmas eszközévé válik a versben függetlenül a tartalom bonyolultságától vagy komolyságától és ilyen módon a tartalommal talán szokatlanul, de mégis egységet alkot és a vers így lesz egyedi és még kifejezőbb. Ez a magyar költészetben egy jövőbe mutató stílusirányzat sikeres megvalósításának tekinthető.
E.B.: Milyen más nyelvekben ismert stílusból merített ebben a könyvben? Mennyiben folytatása ez kötet az előző kötetének?
F.G.K.: Az angol, a francia stíluselemektől a hagyományos magyar költészetig megtalálhatóak a formai és a tartalmi elemek ebben a kötetben és ennek az elérésére, a hűen való visszaadására és más költők teljesítményének színvonalas megőrzésére törekedtem ebben a kötetben is, amelyet összeállítását tekintve teljesen különböző kötetnek szántam az előzőhöz képest.

© Ferenc G. Kocsis

Elvira Blomé(E.B.) interjúja Ferenc G. Kocsis(F.G.K.) költővel Az álmok tengerén című verseskötetének (eKönyének) megjelenése előtt 2016 májusában.                                    
E.B.: Mennyire áll közel a kötetben megjelenő tartalom a saját személyiségéhez?                                                                        
F.G.K.: Úgy is fogalmazhatnék, hogy azok közül a témák közül válogattam ebben a verseskötetben, amelyek
hozzám a lehető legközelebb állnak és régebben is álltak.  
E.B.: Ön nem a tengernél született, azonban mégis bámulatosnak tűnik az, ahogyan a tengert vagy a tengerpartot festi le a verseiben. Vajon minek köszönhető ez?
F.G.K.: Valóban nem ott születtem, de később éltem ott is, s ez az élmény meghatározó volt számomra a folyóparti élmények mellett is. A saját élményeim mellett mások költői tájleírására is támaszkodom a versírás, versfordítás során, hogy még összetettebb, valósághűbb és kifejezőbb legyen az, amit a költészetben saját magam hozok létre. 
E.B.: Erről a kötetről szólva az impresszionizmus kulcsfontosságú szóként említhető meg. Mi adta az ötletet az ilyen típusú versek megírásához?
F.G.K.: Az első verseimet is ilyen stílusban kezdtem írni, ezért semmi meglepőt sem találtam abban, hogy egy teljesen más természeti környezetben is hasonló megközelítéssel nézzem a világot magam körül. Nagyon izgalmas kihívásnak tartottam más környezetről is ebben a stílusban írni. 
E.B.: Vonatkozik ez a városi környezetről szóló verseire is?    
F.G.K.: Természetesen igen. Számomra egy nagyváros, mint London vagy Párizs, (táj)leírása legalább olyan izgalmakat rejtő, mint amilyen egy kis halászfalu tengerpartjáé. Egy nagyvárosban is ugyanúgy látom a természetet, mint a tengernél vagy egy folyónál.
E.B.: Verseit mint egy festményt maga előtt látja az ember. Honnan származik  az ötlet az ilyen irodalmi előadásmódhoz?
F.G.K.: Egy festmény vagy egy költemény megalkotása során sok hasonlóság is szembe tűnhet. A művész olyannak alkotja meg, ahogyan azt az elképzelése szerint a néző vagy az olvasó látni szeretné. Magam körül láttam sok készülő vagy elkészült tájképet és annak folyamatát is, így nem meglepő a tipikus vagy egyedi tényezők kiválasztása és felhasználása az általam írt versekben is. 
E.B.: A dallamosság a tartalom kifejezésébe hogyan épül bele a verseiben?
F.G.K.: A dallamnak ezekben a versekben különösen fontos szerepük van. Velük alkotnak egészet a sorok és teszik tökéletessé a kifejezett tartalmat. Például a hétszótagos sorok által kifejezett dallamosság szinte magával ragadó érzést képes átadni az embereknek.
E.B.: Milyen témákat dolgoz fel a most megjelenő kötetében?
F.G.K.: Sok különböző forrásból, angol, francia és olasz témák közül válogattam ebben a kötetben: a tenger, a természet, az idő és az időjárás mint témák köré épül a kötet tartalma, amelyet nagyon változatosnak és megragadónak érzek és remélem, a versekben átadott ismeretek az olvasó számára nem köthetők korhatárhoz.
©Ferenc G. Kocsis

Elvira Blomé(E.B.) költőnő és Ferenc G. Kocsis(F.G.K.) költő beszélgetése a Giuseppe Verdi La Traviata című operájához a Francesco M. Piave által írt szövegkönyv Traviata című magyar nyelvű fordításáról, a most kiadott első közös művük megjelenése alkalmából 2016 decemberében.
E.B.: Az igény egy a mai nyelvezetre készített fordításról Verdi La Traviata című operájának szövegkönyvéből nem lehet új azok számára, akik az opera világában járatosak vagy kevésbé járatosak.
F.G.K.: Amikor először láttam ezt az operát én is hasonlóan gondoltam ezt egy fordítási lehetőségként számomra, és később, amikor elkezdtem a szövegkönyvet magyarra fordítani még inkább ez a meggyőződésem alakult ki látva mindazt az összetett cselekményt, amelynek elé a különböző szereplők vannak állítva ebben az operában.
E.B.: Ez az opera talán a legnépszerűbb operája Verdinek és a legismertebb operák egyike is egyben nem is említve témájának az irodalmi, film vagy balett feldolgozásait. Ilyen összefüggésben nem kis feladat elé áll a fordító a munkája során.
F.G.K.: Maga a téma örök téma marad az irodalomban, filmben, balettban és a zenében is. A szépséges párizsi kurtizán, Violetta Valéry választása a szerelem és kurtizán életmód között és a befejezés is adott a kor morális követelménye és könyörtelen ítélete, mely szerint a kurtizánnak meg kell halnia a darab végén. A cselekmény ilyen menete nagyon összetett követelményt támaszt a szövegkönyvíróval és a fordítóval szemben is.
E.B.: Valóban széles skálán terjed a cselekmény tartalma Violetta számára a Sempre libera-tól az Addio, del passato-n keresztül a Parigi, o cara-ig, nagyon különböző érzés- és gondolatvilágot kell ábrázolni a verses szövegkönyvben, amelyet választottam.
F.G.K.: Alfredo szerepe is hasonlóan összetett. A bordaltól a báli dühkitörés jelenetén keresztül Violetta halálos ágyáig teljesen különböző személyiségjegyekkel kell megformálni a szereplőt benne és ez igaz Giorgio Germont személyiségére is, akiben a fia és a leánya jövőjéért érzett apai felelősség, valamint kérése kegyetlensége súlyának tompítása az érveivel Violetta felé tolmácsolva és az iránta érzett sajnálata mind egy összetett jellem ábrázolásának követelményeivel jelennek meg a fordító számára.
E.B.: A verses forma vagy a szövegkönyv közötti választás néhány helyen valóban szembetűnően a fordító választásának tűnhet, azonban remélhetőleg az olvasót is meg lehet győzni arról, hogy a fordító ezzel a választással is nyújthat valami olyat, ami formailag vagy inkább költőileg nem feltétlenül került bele az eredeti szövegkönyvbe is. Remélem, ezzel az érdekes újdonsággal mutatkozhat be a kötet az olvasó számára e téma régen várt újabb feldolgozásával.
F.G.K.: Ezzel én is teljesen egyetértek, mert ilyen módon valóban egy hatásosabb és költőibb megformálással gazdagított fordítást lehetett megalkotni, amely tekintetbe véve Verdi operája és az általa feldolgozott téma népszerűségét mindenképpen képes valamit hozzáadni azokhoz a fordításokhoz és feldolgozásokhoz, amelyek eddig is léteztek ezen művel kapcsolatban. Remélhetőleg éppen erre az újításra fognak az olvasók a legjobban emlékezni a kötetből.
©Elvira Blomé
©Ferenc G. Kocsis

Filó Endre(F.E.) interjúja Ferenc G. Kocsis(F.G.K.) költővel 2016 decemberében, akit az év kortárs magyar költőjévé választottak 2016-ban.
F.E.: Ebben az évben három kötete jelent meg. Elégedett a sikerrel?
F.G.K.: Bizonyosan elégedett lehetek ennyi kötet megjelenésével ilyen rövid időn belül.
F.E.: Melyiket emelné ki a leginkább közülük?
F.G.K.: Mindegyik különböző tartalmú, így az olvasók számára különböző témákban nyújtanak ismeretszerzést.
F.E.: Van-e olyan szempont, amely alapján csoportosíthatja a megjelent verseket?
F.G.K.: Maga a kötetbe rendezés is egyfajta csoportosítást jelent, egyfajta gondolatvilág kifejezését a köteteken belül, amely összefogja a versek egy részét és így ezzel még tovább fokozza az ismeretátadást az olvasó felé.
F.E.: Sok versében nem mindennapi gondolkodást árul el az emberről. Miért ragaszkodik ehhez?
F.G.K.: A mindennapok filozófiáját igyekszem belefoglalni a verseimbe természetesen nem mindennapi körülmények között lévő emberek gondolat- és érzésvilágában. Ez a művészet lényegéhez tartozik.
F.E.: A klasszikus költői stílus az első verseskötete megjelenése óta láthatóan a kisujjában van. Nem találta túl merésznek a témaválasztást az első kötetében?
F.G.K.: A kötetben megjelent témák prózaian megfogalmazva már korábban is léteztek. Ebben semmi újdonság nem volt. Az újdonság valószínűleg csak az lehetett, hogy ennyi verset egy személy foglalt egy kötetbe a művészi hatás megtartásával és továbbfejlesztésével.
F.E.: Ezt mások inkább kritikával fogalmaznák meg a kötet tartalmával kapcsolatban.
F.G.K.: Azt javaslom nekik, hogy inkább írjanak jobb verseket ebben a stílusban kritikaként arról, amit én írok. El fogom olvasni őket. A magyar nyelv kultúrája maga a magyar nyelven írt irodalom. Ez ilyen egyszerű. (nevet)
F.E.: Rokonítaná magát valaki más stílusával?
F.G.K.: Nem lennék költő, ha nem tudnék mások stílusában írni vagy fordítani. Mások stílusa mindig csábítóan hathat és mások témaválasztása egy olyan új felfedezendő területet jelenthet egy költőnek, amelyet szeretne minél jobban megismerni.
F.E.: Versei több országban játszódnak. Hogyan lehet a témáiban ennyire otthonos mindenütt a világban?
F.G.K.: A nyelvek, a zeneiség, a természet, az érzések a különböző emberekkel együtt jelentik azt, amely egy költő otthona a világban. Ezek felhasználásával alkotom meg a saját költészetem.
F.E.: A napszúrás, a francia vagy az olasz konyha hatása fontosabb a műveiben?
F.G.K.: A napszúrás érzése talán nem a legfontosabb, a francia vagy olasz ízek viszont nyomot hagytak az ízlésemben. Velük próbálom megízesíteni a költeményeimet és az életemet is.  
F.E.: Hány színe van a természetnek és mely színeket kedveli a legjobban a verseiben?
F.G.K.: Mindig volt bennem sokszínűségre vagy a természet különböző színei és azok által kifejezett hangulatok ábrázolására való törekvés. Nem az éjszaka művésze vagyok elsősorban, hanem inkább a nappalé, bár az éjszaka fényeiről is írtam verseket.
F.E.: A citromsárga bársonyfarmertől az elegáns öltözetig minden elképzelhetőt elmondhatunk a stílusáról. Melyik mit jelent az ön számára?
F.G.K.: Az elegancia családi hagyomány, talán ezért is törekszem olyan kitartóan a rímek megtalálására a verseimben. Ez a verseimben a sor szótagszámával együtt az alapvető építőköveket jelentik. A színekben is benne van valami, amely tökéletességet és jó ízlést áraszt a szemlélőnek. Kevesebbet tudnék átadni az olvasónak, ha nem használnám ki az ebben rejlő lehetőségeket is.
F.E.: A vanília, a citrom, a kávé és az alkohol mit jelentenek és milyen érzéseket hordoznak a verseiben?
F.G.K.: Inkább különböző érzésekről, gondolkodásmódokról írok, amelyeket a fent említett módon is csoportokba lehet foglalni a közérthetőség kedvéért. Az irodalmi témák nem mindig az én saját választásomat tükrözik, hanem az olvasók választását is, amelyeket a saját feldolgozásomban mutatok be nekik. Ha az olvasó elégedett ezzel az interpretációval, akkor sikeres vagyok azzal, amit megalkottam.
F.E.: A filozófiát és a természettudományt úgy rejti a műveibe, hogy észre sem veszi az olvasó, mégis természetesnek tűnik, hogy jelen vannak. Miért választja ezt így?
F.G.K.: Bár látszólag az emberekről vagy a természetről írok, mégis ezt olyan helyzetekben teszem, amikor a filozófiai gondolkodás vagy a természettudományos ismeretek is szembeötlően a középpontba kerülnek azért, hogy az olvasó teljes képet kapjon a vers tartalmáról. Ezt nevezhetjük lényegre törésnek vagy tömörítésnek, amely emeli az irodalmi alkotás színvonalát.
F.E.: A tenger vagy a folyók olyan tartalommal jelennek meg, amelyek szinte átfogják az egész verset. Miért ad ekkora szerepet nekik?
F.G.K.: A tenger és a folyó fogalmak nagy témakört és széles jelentéstartalmat képviselnek más nyelvekben is, valamint sokáig számomra ez volt a környezet, amelyben éltem s így ezzel magyarázható, miért kapnak ennyire fontos szerepet számos versemben. Úgy érzem, jó szókincsem van ezekhez a témákhoz és ezt a tudást fel tudom használni a verseimben.
F.E.: A devoni verseivel olyan stílust alkotott, amelyet már régen vártunk a kortárs magyar költészetben. Honnan származott az ötlet ehhez?
F.G.K.: Én inkább az első verseim és a későbbi természetet ábrázoló verseim és fordításaim stílusához hasonlítanám ezt a stílust, amelyet magam is nagy örömmel képviselek és igazán otthonos vagyok ebben a stílusban. Talán azért ezt a sílust kedvelem a legjobban, mert ez fejezi ki azon érzéseimet és gondolatvilágomat leginkább, amelyet másokkal is meg szeretnék osztani.
F.E.: A koldus szimbolikája a humanitás vagy annak egy társadalomból való hiánya tekintetében fontos szerepet kap a művében. Hogyan tud ilyen módon meríteni a társadalom életéből s annak visszásságaiból?
F.G.K.: A társadalom perifériájára szorított emberekért maga a társadalom és annak elnyomó apparátusa felelős. Én magának az embernek és a gondolkodásának ábrázolásával fejezem ki azt a társadalmi méretű elnyomást, amely ellen a társadalomnak és tagjainak küzdenie kell a mai korban, mert nem hagyható szó nélkül az, amit egy rendszer tesz az emberrel a jogfosztásával vagy a jogai semmibe vételével. Én nem a szemet húnyást hirdetem a társadalmi problémák megoldására.
F.E.: A saját életéről keveset szokott mondani. Mi ennek az oka?
F.G.K.: A verseim jelentős része fordítás és másokról szól, így a művészi életem szintén másokról szól, amelyet velük együtt élek. A világ határait így tudom kitágítani.
F.E.: Végül az Ön az év kortárs magyar költőjévé választásáról 2016-ban.
F.G.K.: Nagy örömmel vettem, hogy végre a költői munka érdeme áll az eredmény mögött, nem pedig a befolyásos politikai pártfogók támogatása. A magyar költészet nem csak egyetlen univerzumban képzelhető el s ennek bizonyításában nekem is szerepem van, amely a műveimben bontakozik ki.
F.E.: A választás során a magyarországi kiadók által ünnepelt költők a futottak még kategóriájába kerültek. Elismerése-e ez a minőséget alkotó művésznek az életrajz-poétákkal szemben?
F.G.K.: Véleményem szerint egy művész legyen több a saját életrajzánál a műveiben s ne a saját életének, hanem a műveinek a megértetésére törekedjen s ennek a módja az legyen, hogy mások életéről is szóljanak a versei s így egy nagyobb világról és egy nagyobb világhoz szólhatnak az alkotásai!
F.E.: Mennyire politizált ma a könyvkiadás és hol van a cenzúra elrejtve?
F.G.K.: Feltételezhetően a kiadók anyagi támogatása és a közpénzekből való könyvrendelés ilyen vagy olyan formában a politikai megrendelést vagy a cenzúrát testesíti meg ugyanúgy, mint korábban ezzel alakítva vagy inkább csonkítva a kultúrát. Nem szükséges nagy képzelőerő ahhoz, hogy valaki erre rájöjjön. Ha az olvasó a választásakor bemegy ebbe a kiadók által felkínált zsákutcába, akkor nem biztos, hogy onnan ki is tud jönni a széles látóköre megőrzésével.

©Ferenc G. Kocsis  

Elvira Blomé(E.B.) interjúja Ferenc G. Kocsis(F.G.K.) költővel a Nyári nap Párizsban című verseskötetének (eKönyvének) megjelenése előtt 2017 májusában.
E.B.: Milyen szempontok alapján történt a kötet verseinek összeválogatása?
F.G.K.: A téma alapján választottam elsősorban, ami a legtermészetesebb volt ennél a kötetnél a szerkesztés során, mert a legtöbb versben a szerelmet választottam témául.
E.B.: Komolyra vagy könnyedre sikerült a tartalom szerint összeállítani a kötetet?  
F.G.K.: Talán úgy is fogalmazhatnék, hogy egyszerre mindkettő, mivel érzelmi tartalomról van szó.
E.B.: Komoly vagy inkább érzéki oldalról közelíti meg a versben a szerelmet?
F.G.K.: Az élet értelmét átszövő módon próbálom meg ábrázolni a szerelmet, amely a tartalom legbensőségesebb interpretációján alapul.
E.B.: Honnan származnak a kötetben az ötletek a tartalmi és a formai elemek megválasztásánál?
F.G.K.: A dalszövegek esetében sokat köszönhetek az eredeti dalok szövegét írók ötleteinek, valamint a zeneszerzők dallamvilágának, amely ellenállhatatlanul vonzza az embert a szerelem mélységeibe vagy csúcspontjára és ezt próbálom meg hűen visszaadni a franciáról vagy az angolról magyarra fordítás során.  A formai elemek tekintetében elsősorban a dallam követelményeinek kívántam eleget tenni.
E.B.: Az álom szerepe hogyan mutatkozik meg a kötetben megjelent versekben? 
F.G.K.: Az álom nagyon sokrétűen az érzéki oldalától, a térbe kiterjesztett idő formájában utazáson, repülésen keresztül a nyugalomig  többféleképpen is az emberi létnek átfogó értelmet tulajdonítva jelenik meg e kötetben.
E.B.: A kötet végén versben könnyednek lenni valóban elvarázsló érzést nyújt az olvasó számára. Nehéz egy ilyen témát versbe foglalni?
F.G.K.: Számomra talán nem és ennek az egyszerűségének bemutatására törekedtem is a versekben a szó szerint légiesen könnyed stílus használatával.
E.B.: A témának az ilyen stílusú megközelítése szinte szokatlannak tűnhet a magyar költészetben. Miért választotta mégis ezt a stílust?
F.G.K.: Az európai nyelvekben az ilyen stílusú ábrázolás az irodalmi és a zenei kultúra része, amelyet mindig is hozzám közelállónak tartottam és amelyből mint forrásból merítettem a verseim írásakor.

©Ferenc G. Kocsis

Elvira Blomé(E.B.) interjúja Ferenc G. Kocsis(F.G.K.) költővel 2018 októberében A tenger lánya című verseskötétének (eKönyvének) megjelenésekor, amely az FGK Publisher gondozásában jelent meg.

E.B.: A kötetben választott témákkal kapcsolatban milyen érdekességet lehet megemlíteni? A köteteiben nem először választott tengeri témát. Tekinthető ezen kötete a korábbi folytatásának?

F.G.K.: Valóban a korábban is választott témáim egyikénél maradtam ennek a kötetnek az első felében, amikor Lisa és Edgar történetét írtam meg verses formában. Ebben a kötetben Lisa és Edgar történetében egy hosszabb összefüggő verset írtam dallamosan megalkotott verssorokkal, amely fordulatokban gazdag és érzelmekben bővelkedő.

E.B.: E versben szereplő személyiségek ábrázolása milyen feladatot jelentett az Ön számára?

F.G.K.: Érzelmileg összetett személyiségek jellemábrázolását valósítottam meg, amely nem volt szokatlan és nem jelentett újdonságot számomra, hiszen egy hosszabb versnek vagy műnek ez szinte előfeltétele, követelménye a cselekmény bonyolultsága mellett.

E.B.: Mennyiben hasonlít ez a történet a szintén itt megjelent többi tengeri témájú versére?

F.G.K.: A többi tengeri témájú versben is egy történet és sors összegződik és a szereplők élete folyamát írja le rövidebb versekben.

E.B.: A kötet második felét tekintve a magyar költészet párhuzamos univerzumáról szólva nem kevés pszichológiai érzék szükséges ilyen mélyreható lélekelemzéshez az ebben a kötetben megjelent verseinek megírásához. Miért ragaszkodik az ilyen alapos elemzéshez, amikor ezeket a verseket írja?

F.G.K.: Valamely személy pszichológiájának kifejezésére egy egyszerű modell keresése és találása mindenképpen nagy fontossággal bír az alkotás, a  versírás során. Számomra ez inkább a tipikus gondolkodásmódot jelenti a magyar költészet párhuzamos univerzumának megalkotása során, mert így tudok teljes párhuzamos univerzumot alkotni a magyar költészetben.

E.B.: Hogyan választotta ki az ide tartozó verseket és témáikat és mi segíthetett ebben a választásban?

F.G.K.: A Kékszakáll és az Othello téma a valóságból származik, amelynek  pszichológiai szempontból való felismerése és árnyalatok nélküli ábrázolása például a zenében nem tartozik a szokatlan témák közé.

E.B.: A kötet végén megjelent Bírók s tanúk című verse egyedülálló stílusban íródott. Mi jellemzi ezt a verset?

F.G.K.: Témája alapján a társadalomban élő emberek egymás közti viszonyaiból van merítve, amely ebből a szempontól több korábbi kötetemben megjelent verseim sorába is illeszhető. Emellett a monotonitás, amely sajátos módon viszi előre a tartalom kifejtését és a rímek megválasztása a stílus fő elemeit képezik, amelyek a vers dallamával együtt  hatásosan hozzátartoznak a tartalom kifejezésének eszközeihez.

E.B.: Stílusában a klasszikus értékek és az XXI. századi magyar költészet fejlődésének vonásai egyaránt felismerhetők. Miben nyilvánulnak meg ezek ebben a kötetben?

F.G.K.: Valóban támaszkodtam mások stílusának elemeire is, amely fordítás esetén sokszor megkerülhetetlen követelmény a fordító számára. Emellett természetesen a pszichológiai kifejezés tömörségével, a rövid, nyolc szótagú sorokkal és a dallamosan hangzó sorokkal a saját stílusomat és az általam kedvelt stílust alkalmaztam a kötetben megjelent versek megírása során.

©Ferenc G. Kocsis           

Filó Endre(F.E.) interjúja Ferenc G. Kocsis(F.G.K.) költővel 2018 decemberében, akit az év kortárs magyar költőjévé választottak 2018-ban.

F.E.: Már második alkalommal választották az év kortárs magyar költőjévé néhány éven belül. Az utóbbi 5 év kortárs magyar költészetének megmentőjeként is tekinthetjük, ha a megjelent kötetei színvonalát  összehasonlítjuk a magyarországi könyvkiadók által kiadott lírai kötetekével ez idő alatt, amely nem csekély kritikát jelent velük szemben. Sokakban mégis az a vélemény alakulhatott ki, amely szerint Ön a megjelent műveivel a kortárs magyar költők önkéntes sírásójává vált néhány év alatt. Milyen érzés ilyen módon tenni a magyar költészetért?

F.G.K.: Számomra fontos elismerést jelent mások kitüntetett figyelme a megjelent műveim iránt. A fenti gondolatmenetben fogalmazva talán inkább a műveiknek az eltemetőjévé válhattam. Ezt más költők is hasonlóan tették ilyen értelemben a saját műveik megírásával. Egyébiránt a műveimet ennél hosszabb idő alatt írtam és több nyelvből is fordítottam. Az olvasó valószínűleg csak a művet nézi egy korban és nem az alkotás körülményeit mérlegeli sok művész esetében.

F.E.: Tekinthető-e a legújabb kötete egy korábbi kötete folytatásának?

F.G.K.: Az egyik kedvelt tengeri téma választásában igen, de különböző történeteket dolgoztam fel a legújabb kötetem első felében.

F.E.: A tenger lánya című kötetében a kortárs magyar költészetben példátlan elbeszélő költeményt írt nyolc szótagszámú sorokkal. Ez alighanem kihívást jelent más költőkkel szemben.

F.G.K.: A Lisa és Edgar története valóban olyan stílusjegyeket visel magán, mint amilyenek csak az ennél rövidebb versek esetén lehetne alkalmazható. Számomra az ilyen sorhosszúságú versek írása inkább a gyakran alkalmazott versforma választását tükrözik, amelyek fontos zenei hangzást is hordoznak magukban.

F.E.: Több vers tartalmát tekintve emberi sorsok bemutatása sorsdöntő választások között, amelyek végletekig fokozódva az ösztön vagy a körülmények által kikényszerítettnek tűnhetnek.

F.G.K.: A verseim emberi sorsokat ábrázolnak végletekig kiélezett helyzetekben, amelyben az egyén az ösztöne döntésére bízza a saját életét és így próbál túlélni élete fontos pillanataiban.

F.E.: Tartalmi szempontból elég szokatlan témákra épül a most megjelent kötete egy része. Hogyan foglalná össze tartalmilag ezeket a verseket?

F.G.K.: A Kékszakáll és az Othello témákról szólva a magyar vagy az európai  irodalomban és zenében már jóval korábban is jelentek meg művek, amelyek közismertek voltak tartalmukat tekintve és amelyekben egy kapcsolat egyik oldaláról van bemutatva ugyanakkor éppen a pontos pszichológiai leírásán keresztül nem kevés kritikával együtt.

F.E.: Az egyik verse a pszichológia és a filozófia összefonódásáról szól megdöbbentő egyszerűséggel. Mi adhat ilyen ötletet egy költőnek?

F.G.K.: A modellkeresés és a modellalkotás a költészetben az ismert kifejezési módok közé tartozik, amelyet megfelelő költészeti eszközökkel együtt tartalom kifejezésre használhat a költő, amikor egy másik, rajta kívül álló világot kíván bemutatni az olvasónak. A modellalkotást tekintve inkább elismerést kapok az emberektől, mert ez egy egyszerű látásmódot nyújt az olvasónak a tartalom megértéséhez.

F.E.: Stílusban újat alkotni a XXI. században a költői nagyság ismérve. Mennyire tartja ezt személyes dolognak?

F.G.K.: A köteteimben mindig törekedtem új stílus, témaválasztás, XXI. századi gondolkodásmód vagy a zeneiség fokozott megjelenítésére, amelyek alapvető elemekként jelennek meg a műveimben. Természetesen az előző évszázadok költészetének eredményeit sem hagytam figyelmen kívül. Fordítás esetében gyakran felhasználtam ezeket a műveimben. Zenei hasonlattal élve igyekszem olyan hangszeren játszani, amelyen mindegyik húr megvan.

F.E.: Az (ön)cenzúrázott alkotásokról szólva az egyén vagy a társadalom véleményét tartja fontosabbnak a XXI. századi magyar költészetben? Talán Önt nem köti a cenzúra, mint más kortárs magyar költőket, mert nem közöttük él, ezért választhat más témákat is a költészetében.

F.G.K.: Az egyén véleménye mellett a társadalomban létező összetett viszonyt is ki kell fejeznie egy költőnek ahhoz, hogy maradandót alkosson a tevékenységével, amelyhez mélyreható kritikai érzék is szükséges. A költő egy folyamatot kívülről szemlélve is egy kifejezni kívánt álláspontot választhat és tolmácsolhat a műveiben. A magyar költészet párhuzamos univerzuma nem csak a képzelet szüleménye lehet, hanem maga a valóság is.

©Ferenc G. Kocsis

Elvira Blomé(E.B.) interjúja Ferenc G. Kocsis(F.G.K.) költővel 2019 októberében A Múzsához című verseskötétének (eKönyvének) megjelenésekor, amely az FGK Publisher gondozásában jelent meg.

E.B.: A kötet témája nem szokatlan a költészetben. Mi adta az ötletet a kötet összeállításához?

F.G.K.: A kötetben felölelt témát hozzám közelinek tartottam, ezért válogattan össze a múzsákról szóló verseimet egy kötetbe.

E.B.: Saját témákat dolgozott fel a kötetben?

F.G.K.: Saját témákat és fordításokat is választottam ebben a kötetben is hasonlóan a korábban megjelent köteteim összeállításákor követett elvekhez, amelyek téma és stílus szerinti válogatást is jelentenek.

E.B.: Mennyite tág vagy szűk ez a téma egy költőnek más költői témákkal összehasonlítva?

F.G.K.: A szerelmet mindig összetett és kimeríthetetlen témának hiszi egy költő és megfelelő stílus választásával ezt ki is fejezheti úgy, ahogy ezt a leghatásosabbnak tartja.

E.B.: Az érzelmi vagy érzéki benyomások hogyan nyilvánulnak meg a versei stílusában?

F.G.K.: Az impresszionista stílus kifejezőerő tekintetében ezekben versekben is fontos szerephez jut és ezért talán ez a stílus a legmegfelelőbb feldolgozási módja lehet e témának.

E.B.: Ilyen sok vers esetében alig lehet elképzelni, hogy ne több múzsához is szólnának e versek. Mennyire igaz ez az elgondolás?

F.G.K.: Ez valóban így van. Ez azonban szükséges is, hogy élethűbb képet kapjon az olvasó arról az érzésvilágról, amelyben a költő az életét éli az életében és a költészete világában.

E.B.: Realitás és álom hogyan kapcsolódhat egymáshoz a versekben?

F.G.K.: Összefonódnak és kiegészítik egymást vagy ellentét formájában jelennek meg mint két univerzum, amelyben az ember különböző időben, térben vagy érzésekkel éli az életét.

E.B.: Hogyan lehetne a legegyszerűbben összefoglalni a macska érzésvilágáról írt verse által kifejezett tartalmat?

F.G.K.: A vers az emberi lény tulajdonságait egy másik lény (macska) viselkedéskultúrájával és a benne megtalált és felismert viselkedésmintákon keresztül fejezi ki, amely hasonlaton keresztül az érzékiséget és a szerelmet egyetemes tulajdonságként mutatja be.

E.B.: Milyen szempontból választotta ki a fordításokat e kötetben?

F.G.K.: Olyan olasz és francia forrásokat is felhasználtam a fordítások között, amelyeket tartalmukat és stílusukat tekintve szintén a sajátomnak érzek.

E.B.: Zenei szempontból nézve mit használ fel a versekben?

F.G.K.: A crescendo több versnél is meghatározó szerepet kap a vers struktúrájának megalkotásában. Hasonlóan több versnek is van zenei tartalma a kötetben megjelentek közül a különböző nyelvek kultúrájában.

©Ferenc G. Kocsis

Elvira Blomé(E.B.) interjúja Ferenc G. Kocsis(F.G.K.) költővel 2019 decemberében, akit az év kortárs magyar költőjévé választottak 2019-ben.

E.B.: Harmadik alkalommal választották az év kortárs magyar költőjévé ebben az évben. Milyen érzés ilyen módon kitüntetettnek lenni?

F.G.K.: A műveim elismerésének tartom elsősorban, amelyet fontosabbnak tartok ebben az esetben a személyemet ért elismerésnél.

E.B.: Miben rejlik költészetének lényege?

F.G.K.:Tartalmi, formai, zenei és nyelvi kulturális tényezők határozzák meg a költészetem. Véleményem szerint az olvasónak igénye van egy más típusú XXI. századi költészetre, amely teljesebbé teszi a magyar nyelv költészetét.

 E.B.: A legutóbb megjelent A Múzsához című kötetének témája igen népszerű az irodalom iránt érdeklődők között. Örömmel tölti el, hogy népszerű témákat is feldolgoz?

F.G.K.: A kötet verseinek írása számomra is az örömteli időtöltéssel fejezhető ki a legjobban. Hasonló témájú verseket a korábban megjelent köteteimben is találhat az olvasó. Mindemellett egy sikeres költőnek sok különböző témát kell feldolgoznia az elismerés eléréséhez.

E.B.: Van-e valami titka annak, hogy Magyarországon kívül élve is lehet magas színvonalú magyar költészetet alkotni?

F.G.K.: A világirodalomban számos példa van rá, hogy egy nyelv legmagasabb színvonalú költészetét nem az adott nyelv országának területén élve alkották meg az adott nyelv költői.

E.B.: Honnan meríti az ötletet a versek írásához? Hogyan lehet az ötletet  kihasználni?

F.G.K.: Ennek kötetnek az összeállítása is bizonyítja, hogy mennyire fontos a költészetben a más nyelvekből való fordítás is. Ez mindenképpen többletet jelent a kötetben megjelent versek esetében, amelynek lehetőséget igyekeztem a legjobban kihasználni.

E.B.: Több nyelvből származó fordításokból összeállítani egy kötetet tematika szerint mennyire egyszerű dolog? Ez a kérdés már több köteténél is felvetődhetett az olvasóban.

F.G.K.: Én inkább úgy gondolom, hogy így a kötetben a versekkel szélesebb választékot tudok nyújtani az olvasó számára, amely mindenképpen előnyösnek mondható és így lesz a kötet még egyedibb.

E.B.: Miben fejlődött a költészete által a magyar költészet? Mennyire volt várható egy ilyen fejlődés megjelenése?

F.G.K.: Tartalmi, formai és zenei tekintetben látom a legtöbb eredményt és változást, amelyre büszke vagyok magam is. Ennek a fejlődésnek a megtörténtét évszázados távlatban szemlélve inkább törvényszerűnek és vártnak nevezhetném ilyen nagyszámú populációban és több nyelvet beszélők között, amely a lehetséges és minden tekintetben az előrelépés kategóriájába tartozik. A fentiek mellett más nyelvek irodalmának a fejlődését is a más, különböző nyelvek kultúrájából átvett irodalom fordítása hozta létre sok esetben, amely tényt nem érdemes elhallgatni.

E.B.: Milyen tartalmi változást hozott témáival a magyar költészetbe a művei által?

F.G.K.: A tengeri vagy tengerparti témájú versek sokoldalú feldolgozása talán az egyik legfontosabb, de a természeti témák más helyszíneken való előtérbe állítása és az impresszionista stíluseszközök alkalmazása mindenképpen a legszembetűnőbb a köteteimben.

E.B.: Melyek azok  formai szempontból nézve megvalósított változások, amelyek előrelépésként értékelhetők a XXI. századi magyar költészetben?

F.G.K.: A rímek kifejezőbb és sokoldalúbb használatának megvalósítása, a sorok szótagszámának csökkentése és ezek együttes alkalmazása bizonyosan a stílusom fontos részévé vált.

E.B.: A versek zenei tartalma tekintetében mennyire szoros a kapcsolat vers és zene között a műveiben?

F.G.K.: Sok fordításom dalszöveg fordítása vagy tartalmilag dalszövegen alapul és emellett zenei tartalom versben való kifejezése is kedvelt választásomnak bizonyult több kötetemben megjelent verseim között.

E.B.: Milyen nyelvi kulturális hatásokat találhat az olvasó a műveiben?

F.G.K.: Elsősorban az európai nyelvek költészete a tematikájával és a zenei kifejező tartalmával hatott a műveimre, amelyben levő lehetőséget forrásként igyekeztem sokoldalúan kiaknázni.

E.B.: Mit gondol a magyar költők műveiről? Mennyiben segített mások munkája a verseinek írásában?

F.G.K.: A rímtelenkedő és a sorok szótagszám egyezését nélkülöző művek dícséretét valószínűleg nem tőlem várják. Rímek és szótagszám tekintetében magammal szemben is könyörtelen vagyok a versírás során. Stílus szempontjából nézve valamilyen módon a magyar költők alkotásai is segítettek bizonyos műveim megírásában, azonban más nyelvek költészete segített leginkább abban, hogy színvonalasabb verseket írjak más magyar költőknél.

E.B.: Elégedett a köteteivel és munkáival általában?

F.G.K.: Az újat alkotó emberek sohasem elégedettek az őket körülvevő világgal, ezért próbálnak meg újat alkotni. Számomra sokat jelent ennyi verset ilyen módon és színvonalon megírni. Remélem, az olvasó is úgy látja, hogy kap valami újat a XXI. században a műveimen keresztül, amely hatással van látásmódjára és életére.

©Ferenc G. Kocsis

Filó Endre (F.E.) interjúja Ferenc G. Kocsis (F.G.K.) költővel A koldus szépsége című kötete megjelenésének tizedik évfordulóján 2024. szeptemberében.

F.E.: Mit mond a neve a mai korban élőknek a világon?

F.G.K.: A nevemre a nyugat-európai országokban élők úgy emlékeznek legkönnyebben, mint akinek a neve Puskás és az egyik válogatottbeli csapattársa neveiből származik.

F.E.: A magyaroknak valami mást is mondhat?

F.G.K.: Talán éppen A koldus szépsége című kötetem az egyik, amelyre emlékezhetnek a nevem hallatán.

F.E.: Mi foglalja és tartja össze a kötet tartalmát?

F.G.K.: A könyvcímek nagy száma a kötet elején is a többmodelles értelmezést vezeti be.  A verscímekben szereplő leltári számok sokakat találgatásra fognak késztetni arról, hogy mi lehet a valódi cím a leltári szám mögött, vagy a vers tartalma fontosabb-e a címnél és ezért választott a költő számozást a címeknél. Az első és az utolsó versek sajátos keretet adnak a kötetbe szerkesztett verseknek. A keret használata a kötet egy másik versében is a kifejezés eszközévé válik.

F.E.: A paródia szerepe és stílusformáló ereje hogyan hat ebben a kötetben?

F.G.K.: A paródia értelem kiegészítőként van jelen, amely stílus és stílusátvétel is invertált alkalmazással. Ez a teljesség iránti igényt elégítheti ki az olvasóban.

F.E.: Mennyi idő szükséges egy új stílus kialakulásához a magyar költészetben?

F.G.K.: A könyv 10 éve jelent meg, és e sok vitát kiváltott könyv különösen az értelmezéssel, alkalmazott modelljével és művészeti kifejező eszközeivel érte el azt a hatást, amelyet sok más költő soha nem tudott elérni a műveivel.

F.E.:  Milyen motívumokat tartalmaz a kötet?

F.G.K.: Többször is használt motívum az állatallegória (madár, szamár, macska, egér). Személyiség vagy karakter leírása, kifejezése eszközeként jelenik meg a különböző állatok egy élethelyzetben való túlélési módjait bemutatva.

F.E.: Mi az oka, hogy a XXI. század legnagyobb hatású verseskötete verseit nem fújják az utcán az emberek Magyarországon?

F.G.K.: Valószínűleg a politikai okokból félrediagnosztizált költők, témák vagy olvasói igények másképpen hathatnak, jelenhetnek meg vagy elégülhetnek ki. Talán ez lehet a magyarázata, miért terjed másképp ez a téma vagy elégül ki az ilyen irányú tartalomra az igény. Egyébiránt a versek igazán jó dallammal rendelkeznek.

F.E.: Milyen kritériumok dönthetik el versei dallamoságát? Mennyire megszokott számára a költeményei dallamossága? 

F.G.K.: Ez nem szokatlan számomra, mert miután más versesköteteimben szereplő fordításaimat hallják énekelve az olasz vagy francia anyanyelvűek, igen elismerően nyilatkoznak a fordításaim megválasztásáról az eredetivel összevetve.  

F.E.: A folyóból előjövő múzsák története a későbbi kapcsolat elmaradásaként értelmezhető?                          

F.G.K.: Ez valójában sokféleképpen értelmezhető: az idő, távolság hatásaként, a kékszakáll ösztön pszichológiai értelemben vett kulminációjaként, a gyermekkori élmények feldolgozatlanságának kivetítéseként a felnőttkori szerelmi kapcsolatokra vagy szerelmi kapcsolatok sablonszerű egyoldalú befejezéseként is.

F.E.:  Az édesvízi költészet kifejezőereje hogyan jelenik meg ebben a kötetben?

F.G.K.: Az idő, a mozgás és a változás fogalmainak használata jelentik az ábrázoló eszközöket gondolati síkon ezekben a versekben.

F.E.: Pszichológiai szempontból hogyan lehetne összefoglalni a kötet tartalmát?

F.G.K.: A két főszereplő pszichológiai személyiségleírásának hasonlósága mellett  A koldus szépsége című kötethez hasonló témát dolgoz fel A Bates Motel című filmsorozat, amely egy részének megalkotásában Tom Szentgyorgyi  is részt vett, és amely utóbbi részek A koldus szépsége című kötet megjelenése után kerültek a televízió műsorába és váltak ismertté.

F.E.: Mennyire érezhető a magyar irodalom hanyatlása ebben az évszázadban és hogyan valósul meg ez a gyakorlatban? Mi veszi át a helyét és kit terhel a felelősség ezért a negatív változásért?

F.G.K.: Az ismert nevű költőktől megjelent, könnyen elérhető kötetek olvasatlanul találhatók meg a könyvtárakban. Ezekből a könyvekből idézni sem tudnak az emberek csakúgy, mint ahogyan a negyven-ötven évvel ezelőtti időkben történt a magyarországi irodalmi művekkel. Ez az olvasók kritikája a kiadókkal szemben Magyarországon. Az irodalom több modellben való értelmezésének elvetése a kiadók vagy az ország szégyene, nem pedig a költőké. A kiadók által elhallgatott vagy elhallgatásra ítélt témák és irodalmi művek az olvasók intelligenciájának lenézését és a kulturális elmaradottság térnyerését eredményezi. Ezen cenzúrázás valóban öngól a magyarországi kiadók részéről a magyar nyelvűek számára. A magam részéről éppen az ellenkezőjét teszem azzal, hogy a kiadómmal megjelentetem a műveimet.  A koldus szépsége című kötet egy tükör a magyar irodalom iránt érdeklődőknek a saját műveltségükről.

©Ferenc G. Kocsis